Geofizikai-, geotechnikai szolgáltatások
és geoelektromos műszerek
Tel: 36-1-271-0047, 271-0048
Fax: 36-1-306-3158
E-mail:

Vízbázisok környezetének geofizikai kutatása

A vizsgálatok célja a vízbázisok környezetében a geológiai szerkezet megismerése, a fedőrétegek vastagságának területi kiterjedésének valamint a talajszerkezet változásainak megállapítása, a rétegek horizontális és vertikális irányban történő követése a geoelektromos ellenállás mérések alapján.

 Vízbázisok geofizikai kutatása

Évről-évre nagyobb súllyal szerepel tevékenységünkben a vízbázisok környezetének geofizikai vizsgálata.

A méréseket megrendelői igényeknek megfelelő sűrűségben telepítjük, törekedve arra, hogy mérési pontjaink lefedjék a kutatási területet, és ha az előzetes kiértékelési eredmények indokolják, akár két-három ütemben is besűrítjük azokon a szakaszokon a mérési pontjainkat, ahol bonyolultak a geológiai viszonyok.

 

 

 Vízbázisok geofizikai kutatása

 

A következő ábrán egy olyan terület szelvényeit mutatjuk be tömbszelvény formájában, ahol a Dunával párhuzamos szelvényeken nyugodt rétegtelepülés figyelhető meg. A felszínközeli igen nagy ellenállás érték egy durva homok - kavicsrétegre utal, az alatt pedig jól követhető kis ellenállás értékeket figyelhetünk meg, ami a jó vízzáró tulajdonságú fekü jelenlétét igazolja a szelvények mentén folyamatosan. A Dunától távolodva a vízadó réteg vastagsága és jellemző ellenállás értéke is csökken. A Dunától ÉK-i irányban távolodva a feküagyag összlet alatt jelentős ellenállás növekedést figyelhetünk meg. Ez a rendkívül nagy ellenállás érték és az ellenállás eloszlásban megfigyelhető szerkezet mészkő, dolomit vagy valamilyen vulkáni összlet jelenlétére utal. A szelvények ezen részén a mérések behatolási mélységéig (≈100méter) csak növekvő ellenállás értékeket regisztráltunk.

A színezésnél használt színskálát a rajzokon feltüntettük. A megrendelőtől kapott fúrási adatokat felhasználva az ellenállás értékeket az alábbiak szerinti kategóriáknak feleltetjük meg a jelen kutatási területen.

  • A piros szín (ρ < 30 ohmm) jó vízzáró tulajdonságokat jelöl, ezek a nagy agyag és iszap tartalmú kötött talajok.
  • A zöld szín (30 < ρ < 65 ohmm) átmeneti talajokat jelöl amelyek lehetnek közepesen vízzáró tulajdonságúak, ha a kötött frakció kerül túlsúlyba, de ha a szemcsés részek dominálnak akkor közepes vízadó tulajdonságokkal is bírhat az összlet.
  • A sárga, barna (65 < ρ < 200 ohmm) színnel jelölt tartományokat tekintjük szemcsés összletnek amely jó vízadó képességgel bír. A nagyobb ellenállás értékek jellemzően a durvább szemcseösszetételre utalnak.
  • A szürke árnyalataival jelölt (ρ > 200 ohmm) tartományok mészkő, dolomit vagy vulkáni eredetű kőzetekre utalnak.

A szemléletesebb ábrázolás kedvéért, illetve a modell számítások megkönnyítésére a mért ellenállás értékekből metszeteket is készítettünk, melyek méterenként lefelé haladva mutatják -a területen regisztrált ellenállás értékeken keresztül- a geológiai szerkezet változását. Ezek közül két jellegzetes metszetet mutatunk be az alábbi két ábrán.

 

 

Ezen az ábrán a felszínen regisztrált ellenállás értékek izovonalas képét látjuk. Jól látszik a Duna vonalát követő felszíni homok-kavics összlet, amely a Dunától távolodva elvékonyodik.













 

 



 

Ez a metszet ugyanazon területen 70-80 méter mélységben található ellenállás értékekből szerkesztett izovonalas térkép, mely egy mélybeni mészkő, dolomit vagy vulkános kőzet elhelyezkedését mutatja a környező agyagfeküben.

 

 

Vízbázis kutatások során gyakran felmerülő igény a megrendelők részéről, hogy a szárazföldi mérésekből kapott eredményeket a vízen történő szelvényezések eredményeivel is dolgozzuk össze. Erre mutat példát a következő tömbszelvény. A  mindenütt regisztrált feküagyagon változó vastagságú szemcsés (homokos-kavicsos) réteget látunk, ami a Dunához közeledve jelentősen megvastagszik.

 

 

A vízi mérés eredményei jól illeszkednek a szárazföldi képbe és mutatják a vízmélységet illetve a mederbeli iszapvastagságot is.

A vízen mért szelvényeken ugyanez a szerkezet mutatkozik mint a parton, a vastag kavics alatt itt is megjelenik az összeagyag réteg. A két párhuzamos szelvényt a vízfelszínen úsztatott elektródákkal mértük le, az 1.szelvény a part mentén, a 2.szelvény a Duna medrében húzódik.

 

 

 

 

 

 

     

 

A vízbázisok gyakran bonyolult geológiájú, nagy kiterjedésű területek, ahol lakott területek, utak, felszíni vizek és a változatos domborzat is nehezíti a munkánkat. Egy ilyen 30 km2-es terület felmérésének eredményét mutatja a következő tömbszelvény. A geológiai szerkezetek a nagy távolságok ellenére is jól követhetőek.

Ezen munka kapcsán geológiai interpretáció is készült a szelvényekhez, melyeken töréses, vetőkkel szabdalt szerkezetek, nyugodt üledékes települések és vulkánosság nyomai egyaránt megtalálhatóak. A mérési pontok rendszertelen számozása és eltérő mélysége a több ütemben végzett mérésekből adódik.

 

A mérési pontok kiértékelési eredményeit azonos mBf szinteken elmetszve a kutatási területet jellemző ellenállás eloszlási térképeket szerkesztettünk. A kutatási területre jellemző szerkezetek az ellenállás eloszlások alapján kijelölhetők.

Fentiekből látható, hogy a geoelektromos mérések a legváltozatosabb feladatok megoldására alkalmasak. A sérülékeny, veszélyeztetett vízbázisok védelméhez szükséges hidrogeológiai modell számításokhoz sok új információval szolgálnak a hagyományos fúrásos és egyéb geológiai-hidrogeológiai módszerek mellett .